Jarrod Lawson
Soullá változik, amihez hozzányúl

2017. június 28. - Fodor Luca E.

Olyan zenei véna, ritmusérzék, nyitottság és empátia köti össze Jarrod Lawsont és a zongoráját, hogy felkaptuk rá a fejünket (fülünket). Ki ez, és mit akar? Egy biztos: mi még egy kicsit többet belőle.

Utóbbi zenei kalandozásunk alkalmával komoly órákra elvesztünk a londoni Ronnie Scott’s klub fellépői keltette fülgazmusban, amikor felfedeztük Jarrod Lawson videóját, és azonnal elhatároztuk, meg kell osztanunk az élményt.

És ezt is!

Ebben Csondor Kata is megerősített minket, akivel többek között a 2016-os szilveszteri Luxfunk “ereszd-el-a-hajam” alkalmával találkozhattatok a Csondor Kata & The Soul Family formációban.

Egy kis visszatekintés a Ronnie Scott’s-ra

Kata a Ronnie Scott’s-os cikkünk hatására megosztotta velünk személyes élményeit, ugyanis pár évvel ezelőtt volt lehetősége a klub színpadán énekelni. Mielőtt megismernétek Jarrod Lawson zenéjét, engedjétek meg, hogy árnyaljuk még egy keveset azt a helyszínt, azt a hangulatot, amely többek között Jarrod fellépésének is helyet adott. És reméljük, fog is még…

Nyelvtanfolyamra érkeztem Londonba, amikor kiderült, hogy kollégám, kedves barátom Honyecz Ferenc (Mester és Tanítványai) is kint tartózkodik épp, egy formációval koncertet adnak egy klubban. A csapatban Feri hárfázott, Havasi Balázs zongorázott. Természetesen velük töltöttem az egész napot. Este a koncert után kérdezték, hogyan jutok haza, mert a metro ilyenkor már nem jár. Így volt olyan kedves a csapat dobszerkóját szállító fiatalember, aki magyar és brit állampolgárságú, hogy felajánlotta, hazavisz. Az úton megkérdezte, hogy mivel foglalkozom. Elmeséltem, hogy zenével és filmek szinkronizálásával, színészként dolgozom. Erre rávágta, hogy neki pedig egy kisebb zenei kiadója van. Ő avatott be később a titokba, hogy bizonyos napokon a Ronnie Scott’s-ba a zenészek belépő nélkül bemehetnek, és a beszállhatnak a jam sessionbe. Így kerültem oda én is. A fölső kisteremben pár londoni énekes is összegyűlt, de egy idő után csalódottan távoztak a teremből, mert inkább a fúvós vagy billentyűs kollégákat favorizálta a műsorvezető. Én nem mentem ki. Csodálattal hallgattam őket egészen hajnalig, amikor a végén, félszegen jeleztem, hogy esetleg én is beszállnék. Az irányítónak szimpatikus volt a zene iránti alázatom, és odahívott. Mikrofont kaptam a kezembe, és a dal címét mondtam. Annyit kérdezett “Which key?” Mondtam “F” és már el is kezdődött. Életemben nem tapasztaltam olyan akusztikát, amit akkor éneklés közben. Csodálatos élmény volt, szinte leírhatatlan. Minden. Az hogy ott vagyok, énekelek, az egyik kedvenc dalomat, és úgy szól, ahogy eddig még soha. A zenészek vérprofik és csoda az egész. Az énekes kollégák meg hirtelen megjelentek, visszajöttek, hiszen énekhangot hallottak, ami már nagyon érdekelte őket. A zenészek invitáltak, hogy énekeljek újra. Ez nagyon inspirált. Később, mikor kint töltöttem hosszabb időt, szintén elmentem. A pénztárnál a karácsonyi lemezemmel bizonyítottam be, hogy zenész vagyok, hogy bemehessek. Nekem első sorban a hely Ella Fitzgerald szellemét jelenti. Ő az, aki a szívem közepében van, azóta mióta életemben először hallottam. Édesanyám mellett ő az, aki miatt énekelek. Érdekes volt, hogy a Ronnie Scott’s női mosdójában három wc van, egy-egy díva képével a falon. Amikor benyitottam, nagyon meghatódtam, mert az Ella-félébe léptem be; és amikor kiléptem, egyszer csak meghallottam a hangját a hangszórókból… Azt hiszem, akkor kicsit könnyeztem.”

A Ronnie Scott’s különleges atmoszférája nem csak Katára hatott inspirálóan, hanem e heti cikkünk főszereplőjére, Jarrod Lawsonra is, akit érdemes megismernetek.

Gyerek dobszerkótól Stevie Wonder szülinapi party-jáig

Vicces, hogy Jarrodot már első emlékei a zenéhez kötik: édesapját figyelte egészen apró gyerekként, amint a kaliforniai Redwood City-ben dolgozott otthoni hangstúdiójukban. Jarrod zenei vénáját nem lehetett már akkor sem figyelmen kívül hagyni – csak a gyerek dobszerkó hangját kellett követni, ha a meglepően jó ritmusérzékkel csörömpölő kétévest keresték a házban. Lawson 8 éves volt, amikor családjával az oregoni Portlandbe költöztek, egy csöndes farmra. Itt a szomszédoktól háborítatlanul fedezhette fel apja lemezgyűjteményét, amelyek között olyan kincsekre lelt mint Donny Hathaway és Stevie Wonder zenéje.

A két legenda inspirálta a Soulban: az éneklésben, dalszövegírásban is. Több dalt fel is dolgozott tőlük.

Lauryn Hill is a példaképei között szerepel – szerencsére, különben lemaradnánk erről az ütős coverről.

Ezek az impressziók segítették hozzá, hogy 13 évesen a zongora elé üljön, édesapja mentorálásával. Már egészen fiatalon kereste a saját útját és azon kezdett dolgozni, hogy megtalálja a saját hangját; stílusa ne maradjon senkinek az árnyékában, legyen az bármely példaképe: Chopin, Chick Corea, Paul Simon, Joni Mitchell vagy Bob Marley.

Lelkesedése nem csitult az évek során. A zenei főiskolán csatlakozott a Gospel kórushoz, miközben az iskola Jazz együttesében továbbra is zongorázott: új hatásokat, rengeteg inspirációt, dallamot, harmóniát épített be zenéjébe. Ez a nyitottság ma is meghatározza a művészetét, amelyben Jazz, Gospel, Funk és Soul ér főként egymásba.

Jarrod Lawson – Az első album

Első, Jarrod Lawson című, 2014-es albumával Jarrod bebizonyította, hogy olyan zenét érdemes játszani, mely műfaji korlátok nélkül (Funk, Folk, R&B, Rock, Jazz), nyílegyenesen lélekbe talál. Egyes kritikusok szerint “bármi, amihez hozzányúl, Soullá változik”. Az album iTunes-on és Spotify-on is elérhető.

Ezt nem csak mi, hanem számos más művész is értékeli, akikkel Jarrod színpadra lépett már. Ilyen az Average White Band, Bilal, Angelique Kidjo és Ronnie Laws is. Sajnos ezekről az alkalmakról nem lelhető jó minőségű felvétel, így álljon itt egy Bilal feldolgozás, a stúdió felvétel pillanatképeivel.

A fiatal zenész-énekessel szívesen dolgoznak együtt olyan portlandi szenzációk is mint Farnell Newton, a SoulMates

… vagy a nemzetközileg elismert Liv Warfield, aki Jarrodot úgy nyilatkozott, hitelesnek, “igazinak” tartja.

Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Jarrod gyermeki rajongásából beérett, megalapozott zenei tehetsége és képzettsége lehetővé tette, hogy példaképe, Stevie Wonder előtt, az ő zártkörű születésnapi party-ján színpadra álljon. Erről sajnos nem készült elérhető felvétel, de el tudjuk képzelni ezt a jamet!

Nagyon bízunk benne, hogy ez a szereplés csak egy újabb meghódított csúcs, nem pedig a végcél, hiszen egy ilyen sokoldalú előadó minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy adjon még a világ vájtfülű zenemániásainak, például olyan dalokat, mint debütáló albumának az első szerzeménye, mely a zenélés öröméről szól. Egészségü(n)kre váljon! :-)

Írjátok meg véleményeteket Facebook oldalunkon, és ajánljátok kedvenc előadóitokat továbbra is, akiket érdemesnek tartotok bemutatni a Funky-arcoknak! Tartsatok velünk a jövő héten is!

Ezt érdemes megosztani!

Hozzászólások

Írd meg te is a véleményed!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólj a bejegyzésekhez.