Luxfunk Soul Power
0043

2013. április 19. - RohoskaG

Luxfunk Soul Power 0043 (Rohoska Gábor and Rota Francesco)Egy újabb kötelező adás minden Luxfunk Funky-arcnak, amelyben az egyik legdögösebb hangszeré, a basszusgitáré a főszerep. A 43. Luxfunk Soul Power vendége Rohoska Gábor, a Red Boat Band zenekarvezető-basszusgitárosa volt, aki Jaco Pastorius-tól lesi el a fortélyokat. A búgó, mély hangokat és a legdögösebb groove-okat ezúttal szakmai, de korántsem szigorú szemmel elemeztük.

Tekintsd meg az adás tracklistáját, és a számokhoz tartozó tartalmi ismertetőt! Ezek a leírások természetesen csak rövid szemelvények a műsorból. Ha a teljes tartalomra vagy kíváncsi, érdemes hallgatni a Luxfunk Soul Power-t a Luxfunk Radio adásán minden vasárnap este nyolctól, vagy az ismétlést, csütörtökönként délután háromtól. A Luxfunk Soul Power műsorsorozatot számos Fm rádió is átveszi országszerte.
A lap alján meghallgathatsz egy összefoglaló podcastot is.

A Luxfunk Soul Power támogatója:

A Dunaplaszt festékcsalád gyártója, az Egrokorr Zrt.

Köszönjük!


A 0043. Luxfunk Soul Power tracklistája

Tony Camillo’s Bazuka – Earthquake

Mindig komoly természeti katasztrófa fenyeget, amikor Antonio Camillo és Session csapata készül hangszert ragadni! A 8. adásban már bemutatott Tony Camillo olasz származású amerikai producer, többek között Millie Jackson és Gladys Knight is a szárnyai alatt nevelkedett, az utóbbival az Imagination című LP-ért Grammy díjat is kaptak. Egyetlen saját albuma van 1975-ből, amelyen egy stúdiózenekar, a Bazuka kísérte, majd ’80 után film és televíziós rendező lett. Múltkor alá lett ásva dinamittal, most pedig megremegett a föld Tony Camillo-tól és a Bazuka-tól!

S.S.O. – I’m Your Baby

A Soul Sensation Orchestra a 42. adásban került először bemutatásra. Ez a belga banda, amelybe Dough Lucas arkansas-i trombitás vihette a tudást amikor Európába települt, csakis szuperlatívuszokban leírható benelux Soul zenét tudhat magáénak. A két megjelent LP-jük közül a ’76-os Give a Damn címűről nem is elsőként, és koránt sem utolsóként szólt az I’m Your Baby.

Alec R. Costandinos And The Syncophonic Orchestra – Romeo & Juliet

1978-as Soul-t és Disco-t forgattunk a Montague-k és Capulet-ek világából, vagy legalábbis annak ihletésével. A Luxfunk Soul Power-ben már korábban debütált Don Ray, mint a nagy mágus, Cerrone a Disco producer felfedezettje. Cerrone magának Alec Costandinos-nak volt a szintetizátorosa, mígnem Jean-Mark kiemelte mögüle és piacra nem dobott vele egy közös mesterművet.  Ezúttal azt hallgattuk meg, hogy Cerrone hogyan játszott tanulóéveiben a cairo-i Costandinos mögött, akit a mágus mellett az Eurodisco másik fenegyerekeként emlegetnek.

Prince – I Wanna Be Your Lover

Egy valódi ’90 –es évekbeli nagyágyú slágere, de még a debütálás környékéről! 1978-ban tűnt fel Prince Rogers Nelson, egy apró termetű, minnesota-i fazon, aki a maga 157cm-es magasságával elhajította a sallangokat a nevéből és egyszerűen csak Prince-ként rukkolt elő első LP-jével – aminek a hátoldalán meztelenül ül egy kanapén, és csak egy gitár takarja el a kevésbé zenei mondanivalóit. A falzett hangú énekes 30 albumáról tudunk, a dobtól kezdve a szaxofonon és szintetizátoron át a gitárokig mindenen játszik és hihetetlen számú, több mint 800 db fekete korongra komponált, amiből ezúttal egy ’79-es szerzeményt hallgattunk meg.

Young & Company – I like what you’re doing to me

A három Young fivér és a Company New Jersey-ben alakult, de a vállalat eredménykimutatása szerint sajnos csak egyetlen albumot tudhatnak magukénak. Bár az évek folytán ’94-ig bezárólag folyamatosan jelentettek meg kislemezeket, abból 13 még mindig csak 1 LP-re elegendő termést tesz ki. Mi, Soul rajongók azonban ennél sokkal több zenére éhezünk egy ilyen remek zenekartól!

Daryl Hall & John Oates – I Can’t Go For That

A Temptations-höz hasonló hangzású Temptones nevű banda tagja volt a pennsilvania-i Daryl Hall, a szőke, kék szemű, szakállas szerző-előadó, aki 5 saját albuma mellett 300 megrendelést tudhatott magáénak. Társa, John Oates NY-i pali, fekete hullámos séróval, vastag bajusszal, jelvényes farmerdzsekiben, 200 albumra való bérmunkával. Bár arcszőrzetük az idők során sokszor változott, a felállás mégsem: duójuk ’72-től dübörög egészen napjainkig, és arcátlan módon a Hard Rock-tól a Soul-on át a Pop-ig mindent feltesznek egy lemezre. A mai ajánlat: egy Solar sláger ’81-ből, a TOTO-hoz hasonlóan multi-műfajú bandától.

The Dramatics – Stranger (In My Life)

A Northern Soul nehéz, fájdalmas hangvételű, mély zene, amely talán a Pszihedelikus Soul-hoz áll a legközelebb. A drámai hangvételhez drámai név is dukál: a The Dramatics vokál group a második adásunkban mutatkozott be, és akkor is elmondtuk, hogy bár Detroit-ban formálódtak 1964-ben, mégsem a nagy Motown istállóval szerrződtek, hanem az ABC, CAPITOL és más nagy kiadókkal. 20 albumukkal egészen a 2000-es évfordulóig siratták, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy „besiratták” a Soul zene szerelmeseit. Ezúttal a ’79-es Any Time Any Place című LP-jükről forogott egy dal Luxfunk Soul Power-ben.

Four Tops – Are you man enough?

A Four Tops még csak egyszer volt vendégünk szégyen-szemre, így itt az ideje leporolni ezt a bakelitet! Egy ízig-vérig Motown brigád, amely elképesztően korán, 1953-ban alakult. Abban az időben a Fender Telecaster gitárt még alig lehetett kapni, és még zenélni is nehéz volt, nemhogy Soul-t játszani. Ennek ellenére a Rock and Roll és Beat korszakon keresztül, ’65-től stabilan jöttek a Motown lemezek, bár időnként át-át rándult a banda az ABC-hez is, így egy zászló alatt is versenyeztek a Dramatics-szel. Ma a detroit-i Motown múzeumban még tanítják jellegzetes táncukat is. Ideje elővenni a tánccipőt és félretenni a repülőjegyre!

Glitter Band – Makes You Blind

A ragyogás együttese, amely fénylik mint egy Disco gömb. A Glitter Band 1972-ben Nagy -Britanniában alakult Mike Leander manager jóvoltából, a Glam-Rock sztár, Garry Glitter zenei kíséretére. Leander ’74 és ’76 között engedélyezte számukra, hogy 5 saját LP-t is piacra dobjanak, amin több DISCO szám is helyet kapott a glam-ek mellett. 1975 a szabadság éve volt, és a fiúk éltek is a lehetőséggel.

Supermax – African Blood

Egy koránt sem afrikai származású osztrák gitáros, Kurt Hauenstein lépett műsorunkban színpadra a Supermax brigádjával, hogy Afrika vérkeringését megzenésítsék. Ők a sárkány évében alakultak, a zenekar 14 LP-re rúgó zenei palettáját a különböző nemzetiségű tagok még tovább színesítették. Mivel rengeteget turnéztak Dél-Afrikában a zenei téma is adott volt: a fekete vér, a fekete életérzés táncra hívó lüktetése.

Boris Midney – The Imperial March (Darth Vader’s Theme)

A Star Wars Funky-s verziója  igazi kuriózum, Boris Midney orosz származású szintetizátoros-producer képzeletének szüleménye. A debütálás időzítése is tökéletes, hiszen a lemez egyszerre jelent meg a Birodalom Visszavág-gal (a korongon egyébként Han Solo és Yoda átiratai is megtalálhatóak). John Williams filmzene guru biztosan büszke volt az átiratra, mert igényes, jól hangszerelt remekműről beszélhetünk. Boris 1-2 év múlva eltűnt,de 1999-ben  visszatért egy új korban és CD-n kiadva frissítette fel régi LP-it, plusz új albumokat is készített Funk/House formában. Munkásságáért megkapta a „Principal architects of the Eurodisco sound” elismerést is.

Rick James – Ghetto life

Rick James  valódi hangszer polihisztor volt akit a lexikonok „multi-instrumentalist”-ként jegyeznek, noha kedvenc hangszere saját bevallása alapján a basszusgitár. A ’81-es Street Songs című LP-n minden dalt ő szerzett, hangszerelt és még a szövegeket is ő írta. Vegyes stílusú a zenei felhozatal, mivel a lemezen vannak régi nagy ívű fúvós-vonós átiratok – amikben olyan zenészek is közreműködtek mint Steve Wonder, és természetesen az új kor hangzása is megjelenik mint a Super freak.  A 43. Luxfunk Soul Power-ben egy igényes Funky került az étlapra az űrruhás, sokszor forró megjelenésű, frufrus nagyágyútól.

Jaco Pastorius – Come on, come over

Az 1951-ben született John Francis Anthony Pastorius – közismert nevén Jaco Pastorius – minden idők talán leginspirálóbb basszusgitárosa, a modern basszusgitározás úttörője volt. Azóta szimbólummá vált Fender Jazz Bass-ét a kísérő funkciója mellett szóló hangszerként kezdte el használni, ami során akkoriban rendhagyó módon a magas regiszterekben játszott. Életének mindössze 35 éve alatt 2 Grammy Díjat nyert, játszott a Weather Riport-ban, alkotott a Jazz, a Big Band, a Fusion és a Funk műfajaiban, halála után pedig 1988-ban a Down Beat Jazz Hall of Fame-be is beválasztották, Charles Mingus, Ray Brown és Milt Hilton nagybőgősök mellé egyedüli basszusgitárosként. A Come on, come over című száma 1976-ban jelent meg a ’Jaco Pastorius’ című albumon, énekesként Sam Moore és Dave Prater működnek közre a felvételen.

Roy Lee Johnson & Villagers – Don’t tell me nothing about my woman

Ez a kubai kalapos úriember egy saját LP-t és a Villagers-el ugyancsak egy albumot jelentetett meg, ami igazi ritkaság. Az interneten 5 db található belőle és 45 dollárt is elkér érte egy Alessandro nemű koma, aki valódi kincsek birtokosa. A dalt maga Roy írta – ahogy a lemezen hallató összes többit is, és a legdögösebb istálló, a memphis-i Stax adta ki, ami a Shaft-ről és Isaac Hayes-ről híres. A 42 albumnyi szerzői munka részeként Johnson még a Beatles-nek is írt, de hogy magának miért csak ennyit, az örök talány marad.

Camouflage – You’ve Got The Power

A Camouflage-tól egy Philly Soul nóta, illetve egészen pontosan egy ilyen jellegű dal került terítékre, mert bár ennek a csapatnak a lemezeit nem a Philadelphia Records, vagy a Salsoul Records adta ki, mégis ilyen stílusjegyeket mutattak. A lemezen a Salsoul híres mixmestere, Tom Moulton dolgozott, a producerek pedig az itt ugyancsak előszeretetten tevékenykedő Tony Bongiovi és Meco Monardo voltak. A track érdekessége, hogy ezek ellenére csak SP-n jelent meg. A Camouflage ezen kívül egy albummal rendelkezik, amelyet a „The Disco Corporation of America” jegyez, ami szintén az imént említett urak vállalkozása.

Margie Joseph – He came into my life

Egy Margaréta a kertben egy igazi fekete szépség, Margie Joseph várt minket vissza, aki a Mississippi partján cseperedett fel és a New Orleans’ Dillard University egyetemen tanult énekelni. Sokat dolgozott a Supremes-el és Paul McCartney-val, de ma Johnny Bristol szerzeményét adja elő 8. albumáról, amelyet még további 4 követett.  A felvételen az Earth gitárosa, Al McCay session-ködött, és a bőgőt is egy nagyágyú, James Jamerson Jr. kezelte. Elbűvölő jelenség, varázslatos hang, stenkes zene, „He came into my life”. Erre a mondatra áhíthatott hősszerelmesek száza, akinek Margie elcsavarta fejét.

Loleatta Holloway – Love Sensation

Loletta Holloway a Salsoul Records legnagyobb felfedezettje. Még mielőtt a kubai Rumba, Salsa és Disco zenék ötvözéséből kialakult új stílust piacra dobták volna vele, ő már a Queen of Gospel címet is kiérdemelte a ’60-as években. A 43. Luxfunk Soul Power-ben egy klubhimnusz szólt utolsó LP-jéről, amely a ’90-es évek elején számtalan feldolgozást élt meg. Lolatta Holloway sajnos a közelmúltban távozott közülünk, de emléke örökké él!

Luther Vandross – Don’t You Know That?

Korábban már említettük a nagymestert, Luther Vandross-t egy David Bowie-nak írt durranás kapcsán, de annyira szeretjük, hogy nem vártunk ismét 20 adást, és képzeletben felkértük egy fellépésre. A dalt tartalmazó album a ’81-es Never too much, ami egykor Solar volt, bár manapság inkább Mellow-ként kategorizálnánk. 16 album és 240 LP-nyi szerzeményt hagyott Vandross örökül 2005-ig, amikor sajnos itt hagyott bennünket. Isten nyugosztalja a Soul művészek top 10-es listájának egyik megérdemelten örökös tagját!

Crackin’ – Feel Alright

Minimál hangszerelésű, groove-os Soul zene, mindössze egy dob, egy basszus, egy gitár és egy zongora. Nincsenek fúvósok, vonósok, kongások, sőt sem CD alap, sem szintetizátor. Mégis szerethető, talán pont az egyszerűsége és letisztultsága miatt. Ebben a bandában mindenki játszik a hangszerén és énekel mellette, ami a tagok létszámához hasonlóan összesen 4 albumra volt elegendő. Ilyen zenére csak lazítani lehet, szóval „Nyakkendőt bonts!” és érezzük jól magunkat!

Tower of Power – By your side

A T.O.P.-t kemény Funk csapatként ismertük meg a ’70-es években, akik 1995-ig zsinórban készítették az LP-ket, és mindig alkalmazkodtak a kor kívánalmaihoz. Ezúttal egy kis cselként megmutattuk, hogy milyen szépen tudnak akár lágy Soul hullámokat korbácsolni, ha arra van igény.

Amennyiben kéréssel vagy kérdéssel, észrevétellel szeretnél hozzánk fordulni, szívesen vesszük, és igyekszünk minél gyorsabban válaszolni.

A lenti podcast segítségével meghallgathatod a Luxfunk Soul Power összefoglalóját! A műsor kétórás, ez csak egy rövid montázs. Ha van véleményed, várjuk a hozzászólásod a lap alján vagy a soulpower kukac luxfunkradio pont com címre!

Rota Francesco & Rohoska Gábor

<- Vissza a Luxfunk Soul Power főoldalára

A PODCAST letöltéshez be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, akkor megteheted itt

Ezt érdemes megosztani!

Hozzászólások

Írd meg te is a véleményed!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólj a bejegyzésekhez.