70 éves az Earth, Wind & Fire alapítója – Boldog szülinapot, Maurice!
Két héttel ezelőtt ünnepelte 70. születésnapját minden idők egyik legismertebb és legsikeresebb bandájának, az Earth, Wind & Fire-nek alapítója, Maurice White.
Módos Péter 1982-es Rocklexikonjában azt írta az Earth, Wind & Fire-ről, hogy nem a világ egyik legjobb, hanem kétségkívül a világ legjobb soul-funky zenekara. A Funky Groove császárainak bandáját 1969-ben Chicagóban alapította Maurice White, aki ma is az együttes mozgatórugója. Tiszteletére most leírjuk a tündérmesét, amibe ő és legendás zenekara keveredett.
A zenész 1941 decemberében született Memphis-ben. Hat évesen már gospelt énekelt az iskolai evangéliumi zenekarban, majd 11 éves korában a Booker T. Jones-szal alapított iskolai zenekarban dobolt. Nyolc évvel később költözött Chicagóba, ahol zeneszerzést és ütőhangszereken tanult. Ekkor még tanárnak készült. 1963 és ’65 között Maurice a Chess Records-nál olyan előadók lemezein közreműködött, mint a Dells, Curtis Mayfield, Etta James vagy az Impressions.
Maurice 1967-ben beszállt Redd Holt helyére a Ramsey Lewis Trio-ba, ahol bevezették az akkor még teljesen ismeretlen kalimba játékot – a kalimba egy, hüvelykujjakkal működtethető afrikai billentyűs hangszer. Később dalszerzőként csatlakozott Don Whitehead bilentyűshöz és Wade Flemons énekeshez. Az együttműködés gyümölcseként megalakult a Salty Peppers nevű együttes, amelynek olyan dalai voltak, mint a La La Time és a Love is life. Maurice ismét váltott: elhagyta a csapatot és Los Angelesbe költözött. Ott aztán megkezdődött az Earth, Wind and Fire diadalmenete.
A zenekar ekkor így állt fel: Verdine, Don Whitehead, Wade Flemons, Sherry Scott, Michael Beal, Chet Washington, Alex Thomas és Yackov Ben Israel. 1970-ben szerződtek a Warner Brothers kiadóval, és két év alatt két lemezük jelent meg: az Earth, Wind and Fire és a Need of Love. Siker még csak az egyetemi klubokban jelentkezett, a kereskedelmi siker váratott magára. Közben soundtrack-et készítettek a Melvin Van Peebles filmhez. A Sweet, Sweetback’s Song Baadassss című dalról nem túlzás állítani, hogy katasztrofális.
Maurice érezte, hogy változtatni kell. 1972-ben gyakorlatilag csak fivére, Verdine maradt a zenekarban, viszont csatlakozott hozzájuk Jessica Cleaves énekesnő, Ronnie Laws fuvolás szaxofonos, Roland Bautista gitáros, Larry Dunn billentyűs és Ralph Johnson ütős. A rajongókban talán már bizsereg a feszültség, hiszen ez csaknem a csúcs felállás. A pont az i betűn, hogy csatlakozott Philip Bailey is. Így már teljes a kép, de korántsem végleges.
Az Earth, Wind and Fire 1972-ben a CBS kiadóhoz szegődött, és megjelent a Last Day and Time című album. Távozott a zenekarból Ronnie Laws és Roland Bautista, helyükre Andrew Woofolk, Johnny Graham és igen: Al McKay érkezett. Velük készült az 1973-as Open Our Eyes, amin már olyan sikerek szerepeltek, mint a Mighty mighty, a Devotion vagy a Head to the sky. Ez volt az első közös album a dalszerző-producerrel, Charles Stepney-vel, akinek nagy érdemei voltak a zenekari hangzás egyszerűsítésében, ezáltal az együttes szélesebb körű elfogadtatásában. Az Open Our Eyes aranylemez lett, a Mighty mighty pedig az első tízbe került az RnB-listákon.
A zenekar teljesen újszerű színpadi show-jával is hódított: levegőben úszó zongora – forgó, majd eltűnő dobok – misztikus bűvészi megoldások. A színpadi show-t Doug Henning tervezte, segédje pedig az akkor még teljesen ismeretlen David Copperfield volt. Ekkor csatlakozott Maurice másik testvére, Fred White dobosként. 1975-ben elkészül a második soundtrack, a That’s the way of the World. A hozzá tartozó zenés dráma ugyan megbukott, ám a dal, illetve az azonos című lemez ostromolta a slágerlistákat, a Shining star pedig rögtön az élükre került. Az album dupla platina lett és elnyerte a Grammy díjat. 1975-ben megjelent egy dupla koncert album is, a Gratitude. A zenekar itt kezdte alkalmazni a Phoenix fúvósokat Don Myrick szaxofonos vezetésével.
1976-ban új stúdió albummal jelentkeztek, a Spirit-tel, ami két hét alatt a második lett a listákon, és amihez szomorú esemény is kötődik: készítése közben tragikus hirtelenséggel, szívelégtelenségben elhunyt a zenekar legfőbb külső tanácsadója és társ-dalszerzője, Charles Stepney.
Közben Maurice White elkezdett dolgozni az Emotions női formációval, Ramsey Lewis pedig segített elkészíteni Deneice Williams szólóalbumát – mindkét munka igen sikeres volt. 1977-ben megjelent a következő Earth, Wind and Fire album All’n all címmel, olyan slágerekkel, mint a Fantasy, a Serpentine Fire vagy a Jupiter. A lemez érdekessége az elnyert 3 Grammy díj mellett, hogy Eumir Deodato is közreműködött az elkészítésében. 1978-ban egy válogatás album következett, amin azonban ott volt az új dal, a világsláger, a September.
1979, I am – itt már érezhető az elkerülhetetlen disco hullám. Az album első dalát a mai napig gyakran játsszák a diszkókban: ez a Boogie Wonderland, ami az Emotions segítségével született meg. Az albumon helyet kapott az örökéletű soul ballada, az After the love has gone is. Az I am immáron a zenekar hatodik dupla platinaalbuma. 1980-ban megjelent a dupla Faces, aztán jött a törés, ami szinte garantált a végeláthatlannak tűnő, ám feldolgozatlan sikerek esetén: távozott az egyik meghatározó tag, Al McKay.
Az 1981-es nagylemez, a Raise is tartalmazott egy megaslágert: a Let’s groove-ot, ami a top 5-ig küzdötte fel magát. Ekkorra azonban a kritikusok is kikezdték a csapatot, a problémát pedig súlyosbította, hogy a Phoenix Horns is elhagyta az együttest. Maurice elmondása alapján ezt ő kezdeményezte, hogy pénzt takarítson meg, csakhogy a Powerlight már korántsem hozta azokat a bevételeket, melyeket az előző albumok.
1983-ban két albummal jelentkeztek: az egyik a már említett Powerlight, melynek nagy slágere a Fall in love with me lett. A másik az Electric Universe, ami mind kereskedelmileg, mind szakmailag nagy csalódás volt. Maurice ezt utólag azzal magyarázta, hogy próbálta felvenni az új RnB vonalat, az elektromos hangszerek, dobgépek használatát. Utólag persze elmondható, hogy Maurice egy soul géniusz, aki egyszerűen megelőzte korát 10 évvel. A zenész azonban nem tudta feldolgozni a sikertelenséget, és feloszlatta illetve szüneteltette a zenekart. Önálló albumot készített, de az is nagy csalódás volt a rajongók számára. Eközben Philip Bailey elkészítette Phil Collins-szal az Easy lover című hatalmas slágert. Mégsem találták a helyüket.
Philip Bailey 1987-ben újra találkozott a White fivérekkel, Andrew Woofolkkal és Ralph Johnsonnal, és megalakították újra a zenekart, az Earth, Wind and Fire-t. Új gitárossal, Sheldon Reynolds-szal rögzítették a Touch the world című albumot, amiről a Thinking of you azonnal a listák elejére ugrott, a System of survivor pedig vezette is azokat.
1990-ben Heritage címmel jelentettek meg albumot, ezen már olyan művészek közreműködtek, mint MC Hammer és Sly Stone. Ez a próbálkozás nem nevezhető sikeresnek. 1993-ban a Millenium jelent meg, erről a Sunday morning-ot Grammy-díjra jelölték. Az album megjelenését azonban beárnyékolta, hogy meggyilkolták a Phoenix Horns vezetőjét, Don Myrick-et Los Angelesben.
1997 – The name of love, mérsékelt siker. A lemezen kellemes meglepetés a remakelt, 1971-es Love of life. De érdekesség az albumon az is, hogy rappel Bailey fia, Sir James Bailey.
2003 – Promise. Maurice White neve még mindig eladható annak ellenére, hogy a zenésznél 2000-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak. Az albummal érzékeltetni szerették volna, hogy „vissza a gyökerekhez”, hogy 35 éve ott vannak a szakma élvonalában. Segítségükre volt az Emotions és Angie Stone is a lemez elkészítésben.
Az Earth, Wind and Fire utolsó eredeti dalokat tartalmazó albuma: a 2005-ös Illumination. Maurice ma Santa Monica-ban lakik, és küzd egyre súlyosbodó betegségével. Időközben a zenekart beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be, vagyis mostmár hivatalosan is ott vannak, ahol a rajongók számára mindig is voltak, immáron négy évtizede.
Gulics Norbert
Diszkográfia
ALBUMOK
1971 Earth, Wind & Fire
1972 The Need of Love
Last Days and Time
1973 Head to the Sky
1974 Open Our Eyes
1975 That’s the Way of the World
1976 Spirit
1977 All ‘n All
1979 I Am
1980 Faces
1981 Raise!
1983 Powerlight
Electric Universe
1987 Touch the World
1990 Heritage
1993 Millennium
1997 In the Name of Love
2003 The Promise
2005 Illumination
LIVE ALBUMOK:
1975 Gratitude
1995 Live in Velfarre
1996 Greatest Hits Live
2002 That’s the Way of the World: Alive in 75
Live in Rio
VÁLOGATÁSOK:
1974 Another Time
1978 The Best of Earth, Wind & Fire, Vol. 1
1986 The Collection
1988 The Best of Earth, Wind & Fire, Vol. 2
1992 The Eternal Dance
The Very Best of Earth, Wind & Fire
1996 Elements of Love: Ballads
Boogie Wonderland: The Very Best of Earth, Wind & Fire
1998 Super Hits
Greatest Hits
1999 The Ultimate Collection
2002 The Essential Earth, Wind & Fire
2004 Love Songs
2006 Beautiful Ballads
2008 Playlist: The Very Best of Earth, Wind & Fire
2009 The Music of Earth, Wind & Fire
2010 The Greatest Hits
SINGLES
1971
Fan the Fire
Love Is Life
1972
I Think About Lovin’ You
1973
Mom”
Evil
Keep Your Head to the Sky
1974
Mighty Mighty
Kalimba Story”
Devotion
Hot Dawgit (with Ramsey Lewis)
1975
Shining Star
Sun Goddess (with Ramsey Lewis)
That’s the Way of the World
Sing a Song
1976
Can’t Hide Love
Getaway
Saturday Nite
1977
On Your Face
Serpentine Fire
1978
Fantasy
Jupiter
Magic Mind
Got to Get You into My Life
September
1979
Boogie Wonderland (with The Emotions)
After the Love Has Gone
In the Stone
Star
Can’t Let Go
1980
Let Me Talk
You
Back on the Road
1981
And Love Goes On
Let’s Groove
1982
Wanna Be With You
I’ve Had Enough
1983
Fall in Love with Me
Side by Side
Spread Your Love
Magnetic
1984
Touch
Moonwalk
1986
Boogie Wonderland (with The Emotions) (Extended Dance Mix)
1987
System of Survival
1988
Thinking of You
Evil Roy
You and I
Turn On (The Beat Box)
1990
Heritage
For the Love of You
Wanna Be the Man
1993
Sunday Morning
Spend the Night
1994
Two Hearts
1997
Revolution
1999
September ’99 (Phats & Small Remix)
2003
All in the Way (with The Emotions)
2005
The Way You Move (with Kenny G)
Pure Gold
Show Me the Way (with Raphael Saadiq)
2006
To You (with Brian McKnight)
2009
Get Your Hump on This Christmas (with Cleveland Brown)
A zenész 1941 decemberében született Memphis-ben. Hat évesen már gospelt énekelt az iskolai evangéliumi zenekarban, majd 11 éves korában a Booker T. Jones-szal alapított iskolai zenekarban dobolt. Nyolc évvel később költözött Chicagóba, ahol zeneszerzést és ütőhangszereken tanult. Ekkor még tanárnak készült. 1963 és ’65 között Maurice a Chess Records-nál olyan előadók lemezein közreműködött, mint a Dells, Curtis Mayfield, Etta James vagy az Impressions.
Maurice 1967-ben beszállt Redd Holt helyére a Ramsey Lewis Trio-ba, ahol bevezették az akkor még teljesen ismeretlen kalimba játékot – a kalimba egy, hüvelykujjakkal működtethető afrikai billentyűs hangszer. Később dalszerzőként csatlakozott Don Whitehead bilentyűshöz és Wade Flemons énekeshez. Az együttműködés gyümölcseként megalakult a Salty Peppers nevű együttes, amelynek olyan dalai voltak, mint a La La Time és a Love is life. Maurice ismét váltott: elhagyta a csapatot és Los Angelesbe költözött. Ott aztán megezdődött az Earth, Wind and Fire diadalmenete.
A zenekar ekkor így állt fel: Verdine, Don Whitehead, Wade Flemons, Sherry Scott, Michael Beal, Chet Washington, Alex Thomas és Yackov Ben Israel. 1970-ben szerződtek a Warner Brothers kiadóval, és két év alatt két lemezük jelent meg: az Earth, Wind and Fire és a Need of Love. Siker még csak az egyetemi klubokban jelentkezett, a kereskedelmi siker váratott magára. Közben soundtrack-et készítettek a Melvin Van Peebles filmhez. A Sweet, Sweetback’s Song Baadassss című dalról nem túlzás állítani, hogy katasztrofális.
Maurice érezte, hogy változtatni kell. 1972-ben gyakorlatilag csak fivére, Verdine maradt a zenekarban, viszont csatlakozott hozzájuk Jessica Cleaves énekesnő, Ronnie Laws fuvolás szaxofonos, Roland Bautista gitáros, Larry Dunn billentyűs és Ralph Johnson ütős. A rajongókban talán már bizsereg a feszültség, hiszen ez csaknem a csúcs felállás. A pont az i betűn, hogy csatlakozott Philip Bailey is. Így már teljes a kép, de korántsem végleges.
Az Earth, Wind and Fire 1972-ben a CBS kiadóhoz szegődött, és megjelent a Last Day and Time című album. Távozott a zenekarból Ronnie Laws és Roland Bautista, helyükre Andrew Woofolk, Johnny Graham és igen: Al McKay érkezett. Velük készült az 1973-as Open Our Eyes, amin már olyan sikerek szerepeltek, mint a Mighty mighty, a Devotion vagy a Head to the sky. Ez volt az első közös album a dalszerző-producerrel, Charles Stepney-vel, akinek nagy érdemei voltak a zenekari hangzás egyszerűsítésében, ezáltal az együttes szélesebb körű elfogadtatásában. Az Open Our Eyes aranylemez lett, a Mighty mighty pedig az első tízbe került az RnB-listákon.
A zenekar teljesen újszerű színpadi show-jával is hódított: levegőben úszó zongora – forgó, majd eltűnő dobok – misztikus bűvészi megoldások. A színpadi show-t Doug Henning tervezte, segédje pedig az akkor még teljesen ismeretlen David Copperfield volt. Ekkor csatlakozott Maurice másik testvére, Fred White dobosként. 1975-ben elkészül a második soundtrack, a That’s the way of the World. A hozzá tartozó zenés dráma ugyan megbukott, ám a dal, illetve az azonos című lemez ostromolta a slágerlistákat, a Shining star pedig rögtön az élükre került. Az album dupla platina lett és elnyerte a Grammy díjat. 1975-ben megjelent egy dupla koncert album is, a Gratitude. A zenekar itt kezdte alkalmazni a Phoenix fúvósokat Don Myrick szaxofonos vezetésével.
1976-ban új stúdió albummal jelentkeztek, a Spirit-tel, ami két hét alatt a második lett a listákon, és amihez szomorú esemény is kötődik: készítése közben tragikus hirtelenséggel, szívelégtelenségben elhunyt a zenekar legfőbb külső tanácsadója és társ-dalszerzője, Charles Stepney.
Közben Maurice White elkezdett dolgozni az Emotions női formációval, Ramsey Lewis pedig segített elkészíteni Deneice Williams szólóalbumát – mindkét munka igen sikeres volt. 1977-ben megjelent a következő Earth, Wind and Fire album All’n all címmel, olyan slágerekkel, mint a Fantasy, a Serpentine Fire vagy a Jupiter. A lemez érdekessége az elnyert 3 Grammy díj mellett, hogy Eumir Deodato is közreműködött az elkészítésében. 1978-ban egy válogatás album következett, amin azonban ott volt az új dal, a világsláger, a September.
1979, I am – itt már érezhető az elkerülhetetlen disco hullám. Az album első dalát a mai napig gyakran játsszák a diszkókban: ez a Boogie Wonderland, ami az Emotions segítségével született meg. Az albumon helyet kapott az örökéletű soul ballada, az After the love has gone is. Az I am immáron a zenekar hatodik dupla platinaalbuma. 1980-ban megjelent a dupla Faces, aztán jött a törés, ami szinte garantált a végeláthatlannak tűnő, ám feldolgozatlan sikerek esetén: távozott az egyik meghatározó tag, Al McKay.
Az 1981-es nagylemez, a Raise is tartalmazott egy megaslágert: a Let’s groove-ot, ami a top 5-ig küzdötte fel magát. Ekkorra azonban a kritikusok is kikezdték a csapatot, a problémát pedig súlyosbította, hogy a Phoenix Horns is elhagyta az együttest. Maurice elmondása alapján ezt ő kezdeményezte, hogy pénzt takarítson meg, csakhogy a Powerlight már korántsem hozta azokat a bevételeket, melyeket az előző albumok.
1983-ban két albummal jelentkeztek: az egyik a már említett Powerlight, melynek nagy slágere a Fall in love with me lett. A másik az Electric Universe, ami mind kereskedelmileg, mind szakmailag nagy csalódás volt. Maurice ezt utólag azzal magyarázta, hogy próbálta felvenni az új RnB vonalat, az elektromos hangszerek, dobgépek használatát. Utólag persze elmondható, hogy Maurice egy soul géniusz, aki egyszerűen megelőzte korát 10 évvel. A zenész azonban nem tudta feldolgozni a sikertelenséget, és feloszlatta illetve szüneteltette a zenekart. Önálló albumot készített, de az is nagy csalódás volt a rajongók számára. Eközben Philip Bailey elkészítette Phil Collins-szal az Easy lover című hatalmas slágert. Mégsem találták a helyüket.
Philip Bailey 1987-ben újra találkozott a White fivérekkel, Andrew Woofolkkal és Ralph Johnsonnal, és megalakították újra a zenekart, az Earth, Wind and Fire-t. Új gitárossal, Sheldon Reynolds-szal rögzítették a Touch the world című albumot, amiről a Thinking of you azonnal a listák elejére ugrott, a System of survivor pedig vezette is azokat.
1990-ben Heritage címmel jelentettek meg albumot, ezen már olyan művészek közreműködtek, mint MC Hammer és Sly Stone. Ez a próbálkozás nem nevezhető sikeresnek. 1993-ban a Millenium jelent meg, erről a Sunday morning-ot Grammy-díjra jelölték. Az album megjelenését azonban beárnyékolta, hogy meggyilkolták a Phoenix Horns vezetőjét, Don Myrick-et Los Angelesben.
1997 – The name of love, mérsékelt siker. A lemezen kellemes meglepetés a remakelt, 1971-es Love of life. De érdekesség az albumon az is, hogy rappel Bailey fia, Sir James Bailey.
2003 – Promise. Maurice White neve még mindig eladható annak ellenére, hogy a zenésznél 2000-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak. Az albummal érzékeltetni szerették volna, hogy „vissza a gyökerekhez”, hogy 35 éve ott vannak a szakma élvonalában. Segítségükre volt az Emotions és Angie Stone is a lemez elkészítésben.
Az Earth, Wind and Fire utolsó eredeti dalokat tartalmazó albuma: a 2005-ös Illumination. Maurice ma Santa Monica-ban lakik, és küzd egyre súlyosbodó betegségével. Időközben a zenekart beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be, vagyis mostmár hivatalosan is ott vannak, ahol a rajongók számára mindig is voltak, immáron négy évtizede.
Diszkográfia:
EREDETI ALBUMOK
1971 Earth, Wind & Fire
1972 The Need of Love
Last Days and Time
1973 Head to the Sky
1974 Open Our Eyes
1975 That’s the Way of the World
1976 Spirit
1977 All ‘n All
1979 I Am
1980 Faces
1981 Raise!
1983 Powerlight
Electric Universe
1987 Touch the World
1990 Heritage
1993 Millennium
1997 In the Name of Love
2003 The Promise
2005 Illumination
LIVE ALBUMOK:
1975 Gratitude
1995 Live in Velfarre
1996 Greatest Hits Live
2002 That’s the Way of the World: Alive in 75
Live in Rio
VÁLOGATÁSOK:
1974 Another Time
1978 The Best of Earth, Wind & Fire, Vol. 1
1986 The Collection
1988 The Best of Earth, Wind & Fire, Vol. 2
1992 The Eternal Dance
The Very Best of Earth, Wind & Fire
1996 Elements of Love: Ballads
Boogie Wonderland: The Very Best of Earth, Wind & Fire
1998 Super Hits
Greatest Hits
1999 The Ultimate Collection
2002 The Essential Earth, Wind & Fire
2004 Love Songs
2006 Beautiful Ballads
2008 Playlist: The Very Best of Earth, Wind & Fire
2009 The Music of Earth, Wind & Fire
2010 The Greatest Hits
Singles
Year Single
1971 „Fan the Fire”
„Love Is Life”
1972 „I Think About Lovin’ You”
1973 „Mom”
„Evil”
„Keep Your Head to the Sky”
1974 „Mighty Mighty”
„Kalimba Story”
„Devotion”
„Hot Dawgit” (with Ramsey Lewis)
1975 „Shining Star”
„Sun Goddess” (with Ramsey Lewis)
„That’s the Way of the World”
„Sing a Song”
1976 „Can’t Hide Love”
„Getaway”
„Saturday Nite”
1977 „On Your Face”
„Serpentine Fire”
1978 „Fantasy”
„Jupiter”
„Magic Mind”
„Got to Get You into My Life”
„September”
1979 „Boogie Wonderland” (with The Emotions)
„After the Love Has Gone”
„In the Stone”
„Star”
„Can’t Let Go”
1980 „Let Me Talk”
„You”
„Back on the Road”
1981 „And Love Goes On”
„Let’s Groove”
1982 „Wanna Be With You”
„I’ve Had Enough”
1983 „Fall in Love with Me”
„Side by Side”
„Spread Your Love”
„Magnetic”
1984 „Touch”
„Moonwalk”
1986 „Boogie Wonderland” (with The Emotions) (Extended Dance Mix)
1987 „System of Survival”
1988 „Thinking of You”
„Evil Roy”
„You and I”
„Turn On (The Beat Box)”
1990 „Heritage”
„For the Love of You”
„Wanna Be the Man”
1993 „Sunday Morning”
„Spend the Night”
1994 „Two Hearts”
1997 „Revolution”
1999 „September ’99” (Phats & Small Remix)
2003 „All in the Way” (with The Emotions)
2005 „The Way You Move” (with Kenny G)
„Pure Gold”
„Show Me the Way” (with Raphael Saadiq)
2006 „To You” (with Brian McKnight)
2009 „Get Your Hump on This Christmas” (with Cleveland Brown)