Március 21. – Rose Stone szülinapja a Sly & The Family Stone-ból
Rosemary Stewart, azaz a későbbiekben Rose Stone a Sly & The Family Stone-ból 1945. március 21-én született Dallas-ban. Az énekes, billentyűs Rose az egyik fontos karaktere volt a bátyjai (Sly és Freddie Stone) alapította pszichedelikus soul/funk együttesnek.
Rose Stone már fiatalon énekelt gospel zenét a családjával, templomokban. A ’60-as évek végén csatlakozott a Sly and the Family Stone zenekarhoz, és kiemelkedő hangjával és tehetségével hozzájárult a zenekar sikeréhez. Olyan slágereket játszottak, mint a “Dance to the Music“, a “Everyday People” és a “Thank You (Falettinme Be Mice Elf Agin)”, és stílusukkal számos zenészre hatást gyakoroltak.
A Sly and the Family Stone túlzott drogfogyasztás és a személyes problémák miatt feloszlott az 1970-es évek végén. Stone 1971-ben elhagyta a zenekart, de később továbbra is a zeneiparban dolgozott, és zenekarokkal kollaborált. Rose-t nem lehet nem felismerni: platina szőke parókája, melyben gyakran fellépett, a védjegyévé vált. 1975 után az együttes sikerei ellenére kipróbálta magát szólóénekesként is – miután hozzáment a banda korábbi menedzseréhez, produceréhez, Bubba Banks-hez – és kiadta “Rose Banks” című albumát. Az 1980-as, 1990-es években session zenészként is dolgozott, énekelt például Michael Jackson és Ringo Starr mögött is.
Stone a mai napig aktív a színpadon, és turnézik a világ számos pontján, és karrierjét azóta is a Sly and the Family Stoneban játszott időszakra való emlékezéssel és új zenei inspirációkkal ötvözi.
Miért foglalkozunk évfordulókkal?
A ’70-es, ’80-as években a Soul és Funk műfajokban kb. 30.000 album jelent meg. Ezekről természetesen nem volt minden sláger, de ha albumonként csak tíz dallal számolunk, akkor nagyságrendileg kb. 300.000 olyan Soul és Funk zenéből meríthetünk, amik nem jutottak át a vasfüggönyön. A nyugati és a tengeren túli slágerlistákat ezek az előadók gyakran meghatározták, miközben Magyarország zenei ízlését egész más műfajok alakították.
A Luxfunkot azért hoztuk létre, hogy pótoljuk a hiányt.
A magyar közönség főként a rádióból jutott zenéhez. Fontos tudni, hogy egy klasszikus értelemben vett top40-es rádió összesen 40 dalt forgat, és amikor hozzáad a repertoárhoz egy új slágert, akkor kivesz egy régit. Ilyen top40-es rádió nem volt Magyarországon, de a legnagyobb rádiók is max 300-500 dalt forgattak, ami nagyon kevés.
Ezeknél a rádióknál a cél mindig az, hogy az átlagos hallgatási időn belül (tehát az időintervallum, amíg az átlag hallgató hallgatja az adást, miután bekapcsolta) egészen biztosan találkozzon a hallgató a kedvenceivel. Ezért magas rotációban, naponta többször szólnak ugyanazok a slágerek.
Gondoljunk csak bele, a 300-500 dalt forgató rádiók repertoárjába hány dal fért bele a fent említett 300.000 Soul és Funk zenéből bármi? De nekik nem is ez volt a feladatuk.
A Luxfunk Radio célja nem az, hogy a hallgatók emlékeire alapozva biztosan mutassunk régi kedvencet az átlagos hallgatási időn belül, hanem épp ellenkezőleg: néhány ismerős kedvenc mellett igyekszünk minél többet becsempészni abból a 300.000-ből.
Ezért hoztuk létre a Luxfunk Soul Power című műsorsorozatot, foglalkozunk évfordulókkal is. Célunk, hogy a hiánypótlás ne csak zenehallgatásról szóljon, hanem amikor lehet, beszéljünk is a dalok, előadók, albumok és zenei történések hátteréről.
Természetesen az évfordulók a későbbi, fiatalabb előadókról is szolnak. Hiszen ők azok, akik tovább vitték a nagy klasszikusok érték- és műfajteremtő törekvéseit.
