Egy este George Bensonnal – ahogyan DJ Forest látta, hallotta és érezte

Negyvenöt éves pályafutása alatt kiadott 64 albumot. Akikkel együtt dolgozott, nem kisebb nevek, mint – természetesen a teljesség igénye nélkül – Miles Davis, Al Jarreau, Santana vagy John McLaughlin. Ő George Benson, aki 2009. július 22-én Budapesten koncertezett.

Az este nagyjából így épült fel:

Instrumentális kezdés, laza Funk, minőségi Jazz, könnyed Disco és a végén hatalmas házibuli hangulat.

Olyan zenék csendültek fel, mint a Weekend In L.A., a Turn Your Love Around, a Love X Love és az In Your Eyes. Természetesen a legnagyobb ovációt az 1980-ban rögzített Give Me The Night című slágere kapta, de hasonló fogadtatásban volt része az 1971-es On Broadway-nek is. Ez volt a koncert utolsó dala, és a táncolók leghosszabb percei is egyben. Volt benne fantasztikus dobszóló a zenekar legifjabb tagjától, illetve a közönség énekeltetése. George Benson úriember módjára kezet fogott mindenkivel, aki felé nyújtotta karját.

Nagyon lelkes hallgatóság, egyértelműen rajongók előtt játszhatott a zenekar, amelynek tagjai megtették azt, amire hivatott egy Zenész: szórakoztattak!

A zenekar tagjai voltak:

Randy Waldman – zongora, szintetizátor, zenekar-vezető

Thom Hall – szintetizátor – Magyar származású billentyűs; egy-két instrumentális résszel tette még színesebbé az estét.

Stanley Banks – basszusgitár – Félelmetes show-t mutatott be, egészen egyedi mozgáskultúrájával: a biztonsági emberek nem nagy örömére felállította és megmozgatta a nézőtér egyharmadát.

Teddy Campbell – dobok – Az amerikai megasztárban tűnt fel, óriási tehetség

Michael O’Neill – ritmusgitár, ének – Hatalmas szólót énekelt, szinte megemelte az „ufó” tetejét, és méltán érdemelte ki a közönség elismerését, ahogyan az egész koncert a Luxfunkon gyakran hasznlált „libabőőőőőőőőr” jelzőt.

DJ Forest

Ezt érdemes megosztani!

Szólj hozzá