Június 5. – Freddie Stone születésnapja a Sly And The Family Stone-ból!
1946. június 5-én született Freddie Stone, a Sly and the Family Stone gitárosa, aki egyébként nem csak az együttes egyik alapítója volt, hanem lelkipásztor is!
Ezek a Stone-ok már csak ilyenek, nem maradhat ki a zene az életükből: a bandában például Rosie-val és Vettel, testvéreivel zenélt együtt. Olyan slágereket raktak össze mint az 1968-as „Everyday People” vagy az 1971-es „Family Affair„, illetve az 1971-es „There’s a Riot Goin’On” album. A felsoroltak mint a slágerlisták csúcsán, No.1-ként kötöttek ki.
A sikerek ellenére Freddie a ’70-es évek közepén ott hagyta a bandát és szerződést kötött átmeneti időre a Motown Records-szal. A ’80-as évektől lelki pásztorként tevékenykedett.
Freddie és testvérei, Sly és Rose, már gyerekként zenélni kezdtek, és a hatvanas évek közepén megalapították a Sly and the Family Stone zenekart. Freddie gitárosként fontos szerepet játszott a zenekar funk és rock stílusának kialakításában.
Freddie vokálozott a bandában, táncolt. Az ő jelenléte is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Sly and the Family Stone zenekar zenei stílusa és hangzása az egyik legjelentősebb és legmeghatározóbb legyen a hatvanas és hetvenes évek Pop, Funk, és Soul zenei világában.
Freddie Stone továbbra is zenél, és a Sly and the Family Stone zenekar örökségét megőrizte a mai napig. Ő jelenleg is turnézik a „Freddie Stone„ zenekarával és időnként a testvérével fellépve emlékeztet a Sly and the Family Stone zenekar hagyatékára.
Miért foglalkozunk évfordulókkal?
A ’70-es, ’80-as években a Soul és Funk műfajokban kb. 30.000 album jelent meg. Ezekről természetesen nem volt minden sláger, de ha albumonként csak tíz dallal számolunk, akkor nagyságrendileg kb. 300.000 olyan Soul és Funk zenéből meríthetünk, amik nem jutottak át a vasfüggönyön. A nyugati és a tengeren túli slágerlistákat ezek az előadók gyakran meghatározták, miközben Magyarország zenei ízlését egész más műfajok alakították.
A Luxfunkot azért hoztuk létre, hogy pótoljuk a hiányt.
A magyar közönség főként a rádióból jutott zenéhez. Fontos tudni, hogy egy klasszikus értelemben vett top40-es rádió összesen 40 dalt forgat, és amikor hozzáad a repertoárhoz egy új slágert, akkor kivesz egy régit. Ilyen top40-es rádió nem volt Magyarországon, de a legnagyobb rádiók is max 300-500 dalt forgattak, ami nagyon kevés.
Ezeknél a rádióknál a cél mindig az, hogy az átlagos hallgatási időn belül (tehát az időintervallum, amíg az átlag hallgató hallgatja az adást, miután bekapcsolta) egészen biztosan találkozzon a hallgató a kedvenceivel. Ezért magas rotációban, naponta többször szólnak ugyanazok a slágerek.
Gondoljunk csak bele, a 300-500 dalt forgató rádiók repertoárjába hány dal fért bele a fent említett 300.000 Soul és Funk zenéből bármi? De nekik nem is ez volt a feladatuk.
A Luxfunk Radio célja nem az, hogy a hallgatók emlékeire alapozva biztosan mutassunk régi kedvencet az átlagos hallgatási időn belül, hanem épp ellenkezőleg: néhány ismerős kedvenc mellett igyekszünk minél többet becsempészni abból a 300.000-ből.
Ezért hoztuk létre a Luxfunk Soul Power című műsorsorozatot, foglalkozunk évfordulókkal is. Célunk, hogy a hiánypótlás ne csak zenehallgatásról szóljon, hanem amikor lehet, beszéljünk is a dalok, előadók, albumok és zenei történések hátteréről.
Természetesen az évfordulók a későbbi, fiatalabb előadókról is szolnak. Hiszen ők azok, akik tovább vitték a nagy klasszikusok érték- és műfajteremtő törekvéseit.
