Január 29. – James Jamerson basszusgitáros születésnapja

Január 29. – James Jamerson basszusgitáros születésnapja

James Jamerson (1936. január 29. – 1983. augusztus 2.) amerikai basszusgitáros sajnos közel sem volt olyan ismert zenész, mint megérdemelte volna, hiszen az 1960-as, ’70-es évek legtöbb Motown sikerében benne volt a keze: szó szerint!

Zenei tehetségét sokáig a háttérbe húzódva adta James Jamerson a legnagyobb slágerekhez. Ennek a legfőbb oka, hogy a Motown kiadó 1971-ig nem tüntette fel a session zenészek nevét a kiadványain

Ennyi idő távlatából visszatekintve azonban James Lee Jamersont az egyik legnagyobb hatású basszusgitárosának tartja a modern zenetörténelem. 2000-ben még a Rock and Roll Hall of Fame-ben is helyet kapott posztumusz, 17 évvel halála után. 

Session zenészként 30 Billboard No.1 slágerben játszott és több mint 70 R&B No.1 dalból vette ki a részét, ezzel egyelőre megdöntetlen rekordot állítva.

Egy kis ízelítő a dalok közül:

  • You Can’t Hurry Love” – The Supremes
  • My Girl” – The Temptations
  • Shotgun” – Jr. Walker & the All Stars
  • For Once in My Life” és “I Was Made To Love Her” – Stevie Wonder
  • Going to a Go-Go” – The Miracles
  • Dancing in the Street” – Martha and the Vandellas
  • I Heard It Through the Grapevine” – Gladys Knight and the Pips, aztán Marvin Gaye feldolgozása
  • What’s Going On” album – Marvin Gaye
  • Reach Out I’ll Be There” és “Bernadette” – Four Tops

A Bass Player Magazine 2017-ben őt nevezte a “Legnagyobb Basszusgitárosnak”, a Paste magazin szerint pedig harmadik a “20 Leginkább Alábecsült Basszusgitáros” rangsorában. 

Mi születésnapja évfordulóján őszinte tisztelettel adózunk a munkássága előtt! Reméljük, odafönt büszkeséggel penget a mai napig!

Miért foglalkozunk évfordulókkal?

A ’70-es, ’80-as években a Soul és Funk műfajokban kb. 30.000 album jelent meg. Ezekről természetesen nem volt minden sláger, de ha albumonként csak tíz dallal számolunk, akkor nagyságrendileg kb. 300.000 olyan Soul és Funk zenéből meríthetünk, amik nem jutottak át a vasfüggönyön. A nyugati és a tengeren túli slágerlistákat ezek az előadók gyakran meghatározták, miközben Magyarország zenei ízlését egész más műfajok alakították.

A Luxfunkot azért hoztuk létre, hogy pótoljuk a hiányt.

A magyar közönség főként a rádióból jutott zenéhez. Fontos tudni, hogy egy klasszikus értelemben vett top40-es rádió összesen 40 dalt forgat, és amikor hozzáad a repertoárhoz egy új slágert, akkor kivesz egy régit. Ilyen top40-es rádió nem volt Magyarországon, de a legnagyobb rádiók is max 300-500 dalt forgattak, ami nagyon kevés.

Ezeknél a rádióknál a cél mindig az, hogy az átlagos hallgatási időn belül (tehát az időintervallum, amíg az átlag hallgató hallgatja az adást, miután bekapcsolta) egészen biztosan találkozzon a hallgató a kedvenceivel. Ezért magas rotációban, naponta többször szólnak ugyanazok a slágerek.

Gondoljunk csak bele, a 300-500 dalt forgató rádiók repertoárjába hány dal fért bele a fent említett 300.000 Soul és Funk zenéből bármi? De nekik nem is ez volt a feladatuk.

A Luxfunk Radio célja nem az, hogy a hallgatók emlékeire alapozva biztosan mutassunk régi kedvencet az átlagos hallgatási időn belül, hanem épp ellenkezőleg: néhány ismerős kedvenc mellett igyekszünk minél többet becsempészni abból a 300.000-ből.

Ezért hoztuk létre a Luxfunk Soul Power című műsorsorozatot, foglalkozunk évfordulókkal is. Célunk, hogy a hiánypótlás ne csak zenehallgatásról szóljon, hanem amikor lehet, beszéljünk is a dalok, előadók, albumok és zenei történések hátteréről.

Természetesen az évfordulók a későbbi, fiatalabb előadókról is szolnak. Hiszen ők azok, akik tovább vitték a nagy klasszikusok érték- és műfajteremtő törekvéseit.

Ezt érdemes megosztani!

Szólj hozzá