Január 29. – Basszus(gitáros)! Szülinap!
James Lee Jamerson (1936. január 29. – 1983. augusztus 2.) amerikai basszusgitáros sajnos közel sem olyan ismert zenész volt, mint megérdemelte volna, hiszen az 1960-as, ’70-es évek legtöbb Motown sikerében benne volt a keze: szó szerint!
Jamerson sokáig a háttérbe húzódva adta zenei tehetségét a legnagyobb slágerekhez. Ennek a legfőbb oka, hogy a Motown kiadó 1971-ig nem tüntette fel a session zenészek nevét a kiadványain.
Ennyi idő távlatából visszatekintve azonban Jamersont az egyik legnagyobb hatású basszusgitárosának tartja a modern zenetörténelem. 2000-ben még a Rock and Roll Hall of Fame-ben is helyet kapott posztumusz, 17 évvel halála után.
Session zenészként 30 Billboard No.1 slágerben játszott és több mint 70 R&B No.1 dalból vette ki a részét, ezzel egyelőre megdöntetlen rekordot állítva.
Egy kis ízelítő a dalok közül:
- “You Can’t Hurry Love” – The Supremes
- “My Girl” – The Temptations
- “Shotgun” – Jr. Walker & the All Stars
- “For Once in My Life” és “I Was Made To Love Her” – Stevie Wonder
- “Going to a Go-Go” – The Miracles
- “Dancing in the Street” – Martha and the Vandellas
- “I Heard It Through the Grapevine” – Gladys Knight and the Pips, aztán Marvin Gaye feldolgozása
- “What’s Going On” album – Marvin Gaye
- “Reach Out I’ll Be There” és “Bernadette” – Four Tops
A Bass Player Magazine 2017-ben őt nevete a “Legnagyobb Basszusgitárosnak”, a Paste magazin szerint pedig harmadik a “20 Leginkább Alábecsült Basszusgitáros” rangsorában.
Mi születésnapja évfordulóján őszinte tisztelettel adózunk a munkássága előtt! Reméljük, odafönt büszkeséggel penget a mai napig!
