Április 22. – No.1 a Destiny’s Child – Survivor

Április 22. – No.1 a Destiny’s Child – Survivor

2001. április 22-én a Destiny’s Child „Survivor” című dala No. 1 lett az Egyesült Királyság kislemez listáján.

A dal a Destiny’s Child azonos című albumának címadó dala, amely nagy sikert aratott az Egyesült Államokban és az egész világon.

A „Survivor” energikus ritmusának köszönhetően az első helyig jutott számos országban, beleértve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat is. Az önmagunk megtalálásával és az akadályok leküzdésével kapcsolatos üzenete a dalnak, hogy az emberek képesek megerősödni és túltenni magukat a nehézségeken.

A „Survivor” a Destiny’s Child legismertebb dalai közé tartozik, Beyoncé Knowles, Kelly Rowland és Michelle Williams összetartását és eredményeinek titkát jelképezi. A dalhoz készült videóklipben a lányok egy lakatlan szigeten küzdenek túlélésükért, és a klip ikonikus jeleneteiben a lányok a homokban táncolnak és kirajzolnak a homokra egy „SOS” feliratot.

Ez a dal volt a második chart listás daluk, sőt ők lettek az első olyan csak női tagokból álló amerikai együttes, akiknek egynél több No.1-juk volt a szigetország slágerlistáján. A „Survivor” című daluk egyébként Grammy-díjat is nyert.

A Destiny’s Child hivatalosan 2006-ban feloszlott, miután több mint 10 évig aktívan működött a zeneiparban. Az együttes utolsó albuma „Destiny Fulfilled” címmel jelent meg 2004-ben, majd egy közös turnét és egy záró koncertet adtak, mielőtt fél évvel később hivatalosan is bejelentették feloszlásukat.

Az együttes egykori tagjai azóta is aktívak zenekari és szóló karrierjükben. Beyoncé a Destiny’s Child után szólókarrierjére fókuszált, és azóta is számos sikeres albumot és dalt adott ki. Kelly Rowland szintén aktív maradt, új albumokat készített és tévéműsort vezet. Michelle Williams több gospelalbumot jelentetett meg, és színpadra állt több Broadway-musicalben.

Az együttes tagjai időnként találkoznak ünnepeken és fontos eseményeken. Sokan bíznak abban, hogy egyszer újra összeállnak egy közös fellépésre. Az együttes klasszikus dalai továbbra is népszerűek és az R&B-pop zenei kultúrának részei maradnak.

Miért foglalkozunk évfordulókkal?

A ’70-es, ’80-as években a Soul és Funk műfajokban kb. 30.000 album jelent meg. Ezekről természetesen nem volt minden sláger, de ha albumonként csak tíz dallal számolunk, akkor nagyságrendileg kb. 300.000 olyan Soul és Funk zenéből meríthetünk, amik nem jutottak át a vasfüggönyön. A nyugati és a tengeren túli slágerlistákat ezek az előadók gyakran meghatározták, miközben Magyarország zenei ízlését egész más műfajok alakították.

A Luxfunkot azért hoztuk létre, hogy pótoljuk a hiányt.

A magyar közönség főként a rádióból jutott zenéhez. Fontos tudni, hogy egy klasszikus értelemben vett top40-es rádió összesen 40 dalt forgat, és amikor hozzáad a repertoárhoz egy új slágert, akkor kivesz egy régit. Ilyen top40-es rádió nem volt Magyarországon, de a legnagyobb rádiók is max 300-500 dalt forgattak, ami nagyon kevés.

Ezeknél a rádióknál a cél mindig az, hogy az átlagos hallgatási időn belül (tehát az időintervallum, amíg az átlag hallgató hallgatja az adást, miután bekapcsolta) egészen biztosan találkozzon a hallgató a kedvenceivel. Ezért magas rotációban, naponta többször szólnak ugyanazok a slágerek.

Gondoljunk csak bele, a 300-500 dalt forgató rádiók repertoárjába hány dal fért bele a fent említett 300.000 Soul és Funk zenéből bármi? De nekik nem is ez volt a feladatuk.

A Luxfunk Radio célja nem az, hogy a hallgatók emlékeire alapozva biztosan mutassunk régi kedvencet az átlagos hallgatási időn belül, hanem épp ellenkezőleg: néhány ismerős kedvenc mellett igyekszünk minél többet becsempészni abból a 300.000-ből.

Ezért hoztuk létre a Luxfunk Soul Power című műsorsorozatot, foglalkozunk évfordulókkal is. Célunk, hogy a hiánypótlás ne csak zenehallgatásról szóljon, hanem amikor lehet, beszéljünk is a dalok, előadók, albumok és zenei történések hátteréről.

Természetesen az évfordulók a későbbi, fiatalabb előadókról is szolnak. Hiszen ők azok, akik tovább vitték a nagy klasszikusok érték- és műfajteremtő törekvéseit.

Ezt érdemes megosztani!

Szólj hozzá