A nagybőgőbe szerelmes basszusgitáros – interjú Bartók Vincével, a Black Jukebox koncert nagybőgősével

Hamarosan itt a következő Luxfunk Party, de előtte van még időnk megismerni a Black Jukebox – New songs in old style koncert zenészeit, akikkel ott találkozhatunk. Most Bartók Vince basszusgitárossal/nagybőgőssel beszélgettünk.

Február 6-án, a New Orleans Clubban különleges Luxfunk Party-élményben lehet része azoknak, akik a new orleans-i Mardi Gras fesztivál hangulatát itthon szeretnék élvezni. Az est alkalmával nem csak Luxfunk lemezlovasok, hanem a Black Jukebox – New songs in old style kifejezetten erre az estére megalkotott koncert zenészei szolgáltatják a fülbe-valót. Ennek apropóján Bartók Vince nagybőgős/basszusgitárossal beszélgettünk.

Bartók Vinceként érvényesülni a zenei szférában vajon könnyebbséget vagy nehézséget jelenthet egy fiatal zenész számára? Van esetleg családi kötelék közted és világhírű névrokonod között?

Akármerre járok is, szinte mindenhol első kérdésként szerepel, hogy rokonok vagyunk-e Bartók Bélával. Be kell valljam, én még nem mertem ennek utánanézni. Egyszer elképzelhető, hogy visszakeresem, de most még biztosan megijednék a rokoni kapcsolattól. Nagyon nagy lenne rajtam a nyomás, úgy érezném, hogy hozzá képest sosem elég a tudásom. Egyébként a családban senki nem zenél rajtam kívül, ebből talán következtethetünk arra, hogy nem vagyunk közvetlen leszármazottai.

Ha nem zenél rajtad kívül senki, mégis hogyan vonzott be ez a világ?

Hat évesen kezdtem zenét tanulni egy ózdi iskolában, hét évesen pedig már zongora szakra jártam. Klasszikus darabokat tanultam játszani, és nyolc évesen úgy gondoltam, hogy klasszikus zongoraművész lesz belőlem. Ahogyan ez számos iskolában előfordul, itt is jött egy olyan időszak, amikor rövid idő alatt több tanárváltáson estünk túl. Egyikükkel volt egy nézeteltérésem tíz évesen, és ez teljesen elvette a kedvemet a zenetanulástól. Onnantól kezdve nem akartam folytatni többé. A szüleimmel elmentünk kiiratkozni, amikor is egy teljesen másik tanár fogadott bennünket. Ő nem hagyta, hogy kiiratkozzam, mert azt mondta, hogy lát bennem tehetséget. Vele folytattam tovább, egyre nagyobb kedvvel.

És hogyan szerettél bele a basszusgitározásba a klasszikus zongora után?

Egyszer szólt, hogy az egyik órám elmarad, mert basszusgitározni fog egy fellépésen. Nagyon kíváncsi 13 évesként elkísértem, és azonnal beleszerettem a basszusgitárba, ez vált az új célommá. Egy évvel később a Miskolci Zeneművészeti Konzervatóriumba sikerrel felvételiztem, ahol Jazzt tanultam, és igazán beleszerettem a műfajba. Megállás nélkül gyakoroltam, amikor jött egy lehetőség, hogy Barcza Horváth Józsefnél, kedvenc magyar bőgősömnél tanulhatok 16 évesen, csakhogy ehhez át kell felvételizzek az Egressy Béni Szakzeneiskolába, Budapestre. Nagyon örültem ennek a lehetőségnek, mert mindig bennem volt a vágy, hogy a lehető legtöbb embertől a lehető legtöbb mindent eltanulhassam. Sikerrel átfelvételiztem, így együtt készülhettünk, gyakorolhattam nagyjából egy évig, hogy felvegyenek a Zeneakadémiára. Az első alkalommal sikerrel jártam, amire nagyon büszke voltam. Jelenleg végzős vagyok Lattmann Béla diákjaként, idén fogok diplomázni.

A Black Jukebox – New songs in old style koncert alkalmával nagybőgővel láthatunk a színpadon. Hasonlóan nagy szerelem?

Igen, nagyon nagy szerelem, 14 éves koromban már nagyon szerettem volna kipróbálni, de olyan visszajelzéseket kaptam, amelyek szerint először érdemes alaposan megtanulni basszusgitározni. Egyébként nagybőgőzni iskolában nem is tanultam, csak otthon képeztem magam, a basszusgitár tudásomra alapozva. Gyakran játszom zenekarban bőgővel, szuper hangszer.

Honnan ered, honnan meríted az inspirációt a játékhoz?

Legnagyobb inspirációm Derényi Dezső volt, az a tanárom, aki nem hagyta, hogy kiiratkozzam. Első óránk után minden vágyam lett, hogy egyszer én is tanár lehessek, mint ő, és a tanítással járó sok szeretetet megpróbáljam hozzá hasonló módon átadni a diákoknak. A basszusgitár szempontjából nagy inspirációt jelent Jaco Pastorius, tőle rögtön elájultam, amint meghallottam. Micsoda technika, micsoda futamok, virgázások… Nagyon nagy kedvencem, akárcsak Anthony Jackson. Mivel a Jazz nem egy nagyon öreg stílus, és folyamatosan, évről-évre újul, mindig megtetszik valakinek a stílusa, hiszen valaki mindig valami mást csinál, mint az előtte lévő.

A Jazzen kívül milyen zenei stílusok állnak még közel hozzád?

Szívem csücske a Jazz, de részekre bontva több ágát is nagyon szeretem. Ilyen a Funky, a Swing, a Latin, a fúziós és groove-os jellegű zenék. Igazi kedvenceim a Groove és a Swing.

Hol hallhattunk és hallhatunk jelenleg zenélni?

Van egy állandó zenekar, amelyben megalakulása óta, három éve játszom. Ez a Balogh Tamás Kvartett, ami trióként indult Balogh Tamás billentyűssel. Itt dobol Hidász Tomi is (róla ITT írtunk). Egy éve Bille Gergő (interjú hamarosan!) trombitás is csatlakozott hozzánk. Ez az együttes leginkább Groove-ra specializálódott, fúziós jellegű zenékre. Velük gyakran bőgőzöm is.

Egy éve az Indigo Projectben is játszom, amely szintén a Groove zenét fogja meg, nem a mainstream vonalat. Részt veszek a Rafael Mario Jazz Projectben (Rafael Marióról ITT írtunk), ahol szintén Hidász Tomi dobol, akivel ezen a Black Jukbeox – New song sin old style koncerten is együtt játszunk. Ő az a dobos, akivel a legjobban tudok együttműködni. Sok visszajelzést kaptunk már, hogy az egyik legjobb ritmus szekciónak tartanak minket, de persze még sok gyakorlás áll előttünk.

Ha kívánhatnál valamit a saját együtteseiteknek és magadnak, mi volna az?

Hogy mind a három zenekar, amit elvállaltam, nagyon jól teljesítsen, én pedig sose hátráltassam a munkát, mindig jól teljesítsek a próbákon. A határ a csillagos ég, így remélem, hogy mindhárom formáció eljut a lehető legmagasabb szintre. A Balogh Tamás Kvartettel Marosvásárhelyen, Prágában és Budapesten is versenyeztünk; mindhármat sikerült megnyernünk, ez pedig fellépéseket vont maga után. Szeretnénk minél több helyen megmutatni magunkat, koncertesteken, további versenyeken is. Ami pedig engem illet, szeretném megszerezni a tanári diplomámat, és minél hamarabb elhelyezkedni egy suliban, basszusgitárt tanítani. Úgy, ahogyan engem tanítottak.

Ha Te is szeretnéd meghallgatni Vincét és a kifejezetten erre az alkalomra összeállított Black Jukebox – New songs in old style koncertet, akkor gyere el február 6-án a New Orleans Clubban tartott Mardi Gras hangulatú Luxfunk Party-ra! Részletek bővebben itt.